|
|
|
2008-01-27 19:02:15, vasárnap
|
| |
| |
Kaslik Péter
SICKO - beteg
Látlelet a létező (neo) liberalizmus egészségi állapotáról
I.
Michael Moore, amerikai filmrendező az Interneten felhívást intézett az emberekhez, hogy küldjék el számára az amerikai egészségbiztosítókkal és kórházakkal kapcsolatos történeteiket. A felhívásra az első huszonnégy órában 3700, majd egy héten belül újabb 25000 válasz érkezett. A SICKO c. dokumentumfilm ezeknek a rémtörténeteknek alapján készült. A film előzetes vetítését ez év június 29-én telt ház várta. Michael Moore dokumentum filmje rendkívüli meggyőző erővel ad hangot az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszere iránti általános elégedetlenségnek.
A SICKO, az amerikai egészségügyi rendszer áldozataira összpontosít, különösen azokra, akik abban hiszemben voltak, hogy van megfelelő biztosításuk, de amikor legnagyobb szükségük lett volna rá, a rendszer a legkülönbözőbb kifogásokra hivatkozva cserbenhagyta őket. Michael Moore nem a rendszer véletlen tévedéseinek eseteit mutatja be, hanem a nyereségre alapuló biztosítási rendszerek szabályként működő összetevőit tárja fel. A film tehát nem azokra összpontosul, akik véletlenül belehullnak a repedésekbe, vagy akiket véletlenül elkapott a gépszíj, hanem azt bizonyítja, hogy a biztosító társaságok készakarva és tudatosan építik bele a ,,repedéseket" a rendszerbe. A repedések, illetve a ,,gépszíj", a rendszer lényege, amely előre megállapított arányszámban szedi áldozatait. A magánbiztosító ipar számára az emberek szerencsétlensége a nyereség forrása.
Michael Moore filmje, a jelenlegi amerikai egészségbiztosítás beépített igazságtalanságainak feltárásával, meggyőzően érvel az egybiztosítós modell és az egyetemes egészségbiztosítás mellett, továbbá világosan rámutat a nyereségelvű biztosító társaságok káros szerepére. A SICKO alapvető mondanivalója az, hogy az egészségügyben, a magánbiztosítók a bajok okozói, és semmire sem kínálnak megoldást.
Az Amerikai Egyesült Államokban ma több mint tízmillió gyermeknek nincs semmiféle egészségbiztosítása, mert szüleik jövedelme meghaladja az állami biztosításra (Medicaid) való jogosultságot. Ezeknek a gyermekeknek az egészségbiztosítása érdekében jött létre az Állami Gyermekbiztosító Program. (State Children's Health Insurance Program (SCHIP). A szenátusban, mind a republikánusok, mind a demokraták megszavazták a Program további működéséhez szükséges összeget.1 Bush, azonban 2007. augusztus 2-án kijelentette, hogy elnöki vétó jogával élve, leszavazza a szenátus határozatát, mert az káros a magánbiztosítók számára!
Michael Moore filmje hiteles emberi tragédiák sorozatával bizonyítja, hogy az egészségügy nem piaci árú, hanem alapvető emberi jog, amely mindenkit egyformán megillet. (A 46,1 millió minden egészségbiztosítás nélküli amerikainak egy harmada, 14,1 millió spanyol eredetű, és minden ötödik 7,2 millió, pedig afrikai amerikai.)2
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) rangsorolása szerint, az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszere a 37. helyen van a világon (Kolumbia, Szaúdi Arábia, és a Dominikai Köztársaság mögött). Ennek a legfőbb oka a megelőző jellegű közegészségi intézkedések - az általános egészségi kultúra, a nevelés, étkezés stb. - hiánya. Az orvosok kiképzése a gyors, és korlátozott diagnózis megállapítására épül. A rendszer nem azokat az orvosokat részesíti előnyben, akik a megelőző intézkedésekre, és az általános életmód megváltoztatására helyezik a hangsúlyt, hanem azokat, akik esetről esetre, csupán orvosságokat írnak elő. Ennek köszönhetően, a gyógyszergyárak nyeresége 2006-ra 94,8 milliárd dollárra emelkedett. 2002-ben ez a szám 64,4 milliárd dollár volt. A biztosító társaságok tiszta nyeresége ez idő alatt 20,8 milliárdról 57,5 milliárd dollárra emelkedett.
A kórházak nyeresége is növekedett. (A 2004-es adatok szerint az amerikai kórházak összesített nyeresége 26,3 milliárd dollár.) Ez azzal magyarázható, hogy a negyven legnagyobb nyereséget realizált kórház sokkal többet számított az orvosságokért, az egészségügyi kellékekért, mint a többi kórházak, ráadásul aránytalanul emelték műtétek árát is.3
A nagyvállalatok érdekeit képviselő amerikai sajtó, a hatalmas nyereséggel működő gyógyszeripar képviselőire hivatkozva, azt kifogásolja a filmmel kapcsolatban, hogy az nem kiegyensúlyozott, illetve, hogy nem mutatja be a ,,másik fél" szempontjait. Az igazság azonban nem mindig a középen található. Vannak olyan súlyos esetek, amikor a másik fél szempontjainak ,,megértése" nem jöhet számításba. Először talán a gyógyszergyárak, és a kórházak hatalmas nyereségét kellene kiegyensúlyozni a filmben látható tragikusabbnál, tragikusabb esetekkel. Egyensúlyozzák ki a hatalmas nyereségeket megvalósító gyógyszergyárak, és biztosító társaságok, annak a filmben szereplő embernek a kényszerhelyzetét, akinek a fűrészgép az egyik kezén levágta két ujját, s a kórház az egyik ujj visszaültetéséért hatvanötezer dollárt kér, a másikért pedig tizenkétezret, de a fenti személy csak a tizenkétezer dolláros műtétet volt képes kifizetni.
A mentők egy anyát tizennyolc hónapos beteg kislányával szállították kórházba, onnan viszont átutalták az “illetékes" kórházba, de útközben a gyermek megszűnt lélegezni, és harminc perc múlva meghalt. A film egy másik részlete a biztonsági videó felvételek alapján bizonyítja, hogy az egyes kórházak taxit hívatnak, és a fizetőképtelen betegeket, taxiba teszik, és valahol egyszerűen kiteszik őket az utcára. A betegekről előzőleg gorombán leszaggatják a csuklójukra erősített személyi és kórházi azonosító adatokat.
A film kíméletlenül komoly és rideg mondanivalója ellenére, azonban emberi, és belsőleg tökéletesen kiegyensúlyozott. Michael Moore a dokumentumfilm műfajában egy olyan vizuális tanulmányt tár a néző elé, amely rezonál azzal a nagyobb egységgel, ahova tartozunk. Michael Moore filmje megerősíti bennünk azt az alapvető igazságot, hogy testvérekként élünk a földön, és a közösségi problémák megoldása nem fejkvóta, vagy az egy “biztosítottra", illetve személytelen biológiai egyedre előrelátott pénzösszeg, vagy ágyszám, (netán vagonok) kérdése.
A gyógyszergyárak, és a betegbiztosító társaságok hatalmas gazdasági erejét és politikai befolyását tekintve, valószínűleg sokkal többre lesz szükség, mint egy olyan meggyőző alkotásra, mint Michael Moore, SICKO c. filmje. Az amerikai egészségügyi lobby befolyása nemcsak az amerikai kongresszusban meghatározó jellegű, hanem világszerte is döntő hatással bír. Az egészségipar roppant politikai és gazdasági erőt képvisel világviszonylatban is. Félve gondolhatunk azonban arra, hogy milyen értékrend alapján valósul meg az emberek iránti törődés azokban az országokban, amelyekre a saját gondjuk és bajuk mellett, még az Amerikai Egyesült Államok kizsákmányoló birodalmi politikája is ránehezedik.
SICKO II.
A kliens elit vezető szerepe
Michael Moore kijózanító, és nagyhatású dokumentumfilmjének időzítése egybeesik a magyarországi egészségügy neoliberális megreformálásának időszakával is. Mi köze az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi rendszerének a jelenlegi magyar egészségügyi reformhoz? Az USA ma a világon, a mindenkori birodalom szerepét tölti be, s a birodalom, annak meghatározása szerint, olyan politikai, gazdasági, és katonai entitás, amely elég erős, és gazdag ahhoz, hogy érvényt szerezzen a saját érdekeinek. Vagyis, amit a birodalom mond, az érvényes. Magyarországot, pedig ma ismét (illetve továbbra is) a birodalmi politika kiszolgálói irányítják.
Emlékezzünk: Nancy Brinker, az Amerikai Egyesült Államok egykori magyarországi nagykövete közvetlenül Budapestre érkezésekor kijelentette, hogy sokat segíthet majd a magyar egészségügyi ellátás javításának terén, mert otthonosan mozog a témakörben.4 Nancy Brinker fenti kijelentése inkább hasonlít egy megszállt országba érkező hatalom képviselőjének a viselkedéséhez, mint egy diplomata tényleges szerepének meghatározásához. Nancy Brinker ,,egészségügyi ismeretei" abban merülnek ki, hogy volt már beteg.) A jelenlegi magyar egészségügyi reform, Nancy Brinker egykori sugallata alapján, valamint a Világbank, a Nemzetközi Valutalap által megkövetelt megszorítások keretében valósul meg. Az egészségügyi reformok valódi tárgya, tehát nem is az egészségügy, hanem egy gazdaságpolitikai ideológiának a birodalmi nyomásra történő megvalósítása.
Az ügyeletes nagyhatalom befolyása
A jelenlegi neoliberális kormány jelszava a ,,felzárkózás." (,,Új Magyarországot építünk.") A ,,felzárkózás" arra utal, hogy az ország valami oknál fogva ugyan lemaradt, de megvan a lehetősége, hogy ,,felzárkózzon", azok közé, akik ezt a lemaradottságot eredetileg okozták. A neoliberális ideológia szerint a “felzárkózás" a ,,modernizáció" által valósul meg, amely viszont nagyméretű állami megszorításokat követel.
A ,,modernizáció", mint gazdaságpolitikai imperatívum, Walt Whitman Rostow nevéhez fűződik, aki a ,,Gazdasági növekedés fokozatai: Egy nem-kommunista kiáltvány" (Stages of Economic Growth: A Non-Communist Manifesto") c. könyvében kifejti, hogy minden állam elérheti azt a fejlődési fokon amelyet az Amerikai Egyesült Államok megvalósított. Rostow szerint, azonban ez a ,,felzárkózás" csak akkor valósulhat meg, ha az illető ország pontosan azt cselekszi, amit az Amerikai Egyesült Államok, előír a számára, és az illető ország aláveti magát az USA pontról, pontra történő ellenőrzésének. A Rostow által előrelátott ,,felfejlesztés", amerikai kölcsönök formájában volt hivatott elérni célját. A Milton Friedman, illetve a ,,chicagói fiúk" nevéhez fűződő neoliberalizmus, ennek tervezetnek az egyenes folytatása.
A Magyar Nemzet, egyik 2007. július 30-i cikke alapján Chile, harminc évvel ezelőtt foganatosított, s úgyszólván Milton Friedman személyes felügyelete alatt megvalósított neoliberális egészségügyi rendszere ma romokban hever5. A jelenlegi magyar neoliberális elit, ma ennek a bebizonyosodottan bukott eszmének a nevében igyekszik a magyar egészségügyet is a nemzetközi nagyvállalatok kezére játszani.
A gyarmatosítás története azt mutatja, hogy a domináns nagyhatalmak mindig és mindenütt egy kis számú elitre támaszkodva zsákmányolták ki az országot. Magyarország története a középkortól napjainkig ugyanezt igazolja.
A jelenlegi hatalmi elit Magyarországon az előző nagyhatalmat kiszolgáló kommunista elit szellemi, vagy tényleges örököse. A jelenlegi magyar neoliberális elit számára rendszerváltás nem is volt, csupán a győztes hatalommal való új alkuról van szó - magához a hatalomhoz való viszonyuk, jórészt személy szerint is ugyanaz maradt. A jelenlegi magyarországi hatalmi elit továbbra is a saját osztályához hű, nem pedig a saját népéhez, és ,,legjobb tanítványként", továbbra is hithűen, követi az ügyeletes nagyhatalom utasításait. (Lásd: ,,Csak Magyarország nem írta alá az Amerikát bíráló nyilatkozatot." MNO. 2007. augusztus 10.)
Chomsky szerint, a helyi elit egy része azért hajlandó kiszolgálni a külföldi hatalmakat, mert a saját külön érdeke és értékrendszere megegyezett a domináns hatalom érdekeivel. A nagyhatalom birodalmi politikáját kiszolgáló hazai elit megkülönböztetett társadalmi rangot, és hatalmat, valamint döntési lehetőségeket szerezhet, ha azoknak az érdekeit szolgálja, akik az országot ténylegesen irányítják.
Chomsky, egyik 2007. augusztus 3-án közétett interjúban6 megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a birodalmi politikának alárendelt országokban vannak a hatalmi elit tagjain kívül mások is, akik ugyanolyan jól képzettek, vagy még jobban, mint a hatalmi elit tagjai, és alkalmasabbak is lennének a megfelelő feladatok ellátására. Ha azonban elképzeléseik nem felelnek meg, mondjuk a nagyvállalatok érdekeinek, akkor azok nem vehetnek részt az ország irányításában. Emlékezzünk: amióta Orbán Viktor, a nemzet önállóságának megőrzése érdekében, és a szabad piac elveit komolyan véve, úgy döntött, hogy nem a koreai háború korszakbeli elöregedett amerikai F-16 repülőgépekkel szereli fel a magyar hadsereget, hanem a modern svéd Grippenekkel - azóta a polgári oldal nem nyert választásokat Magyarországon.
III. SICKO HUNGARICO
A keselyűk leszálltak
A magyarországi egészségügyi reform vázlatos meghatározási kísérletét a 2007. július 1-jén aláírt koalíciós megállapodás egészségügyi fejezete tartalmazza.7 (A továbbiakban: Megállapodás.) Ez a dokumentum képezi az elkövetkező, új magyar egészségügyi rendszer jogi alapját. A Megállapodás egy rossz magyarsággal megírt, és elhomályosító szándékkal íródott nehezen érthető hivatalos dokumentum, amely az úgynevezett ,,vegyes" egészségügyi modell mellett érvel. Szembeötlő, hogy például a francia egészségügyi rendszer leírását tartalmazó dokumentum egyszeri olvasásra érthető minden átlagos olvasó számára, míg a magyar egészségügyi rendszer alapját képező hivatalos dokumentum értelmezése komoly gondot okoz a tárgykörben járatos olvasó számára is. (Lehet, hogy a franciáknak nincs semmi eltitkolni valójuk, vagy rejtett szándékuk ebben a kérdésben.)
A Megállapodás szerint, az új egészségügyi rendszer pénzügyi alapját a többségi tulajdonú közpénzből összetevődő (a kötelező biztosítási járulékok befizetett összege), és a kisebbségi tulajdonban lévő (49 %) magánbiztosítók befektetésének összege együttesen képezi. A magántőkének ez a közpénzekkel való összefonódása a gyakorlatban mindig visszaélésekkel és korrupcióval jár. Ez a ,,közös" vállalkozás a valóságban azt jelenti, hogy az állam törvénnyel kötelezi az embereket, hogy a magánbiztosítóktól egészségbiztosítást vásároljanak, a magánbiztosítók befektetésének biztonságát, és a nyereségük arányát, pedig a maguk a magánbefektetők határozzák meg. Ami pedig az előrelátott nyereség megvalósítás után megmarad, azt majd a magyarok egészségbiztosítására fordítják. Kenyér helyett követ. Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi rendszert valójában meg kellene e reformálni, vagy sem.
A Megállapodás szövege tudatosan homályos, hézagos és félreértelmezhető. Abba minden, és mindennek az ellenkezője is belemagyarázható. A Megállapodás egyes kifejezései az ellenkezőjét jelentik annak, amit azok eredeti értelmezésük alapján jelentenek: ,,a hozzájárulás" vizitdíjat jelenti, a vizitdíj, pedig azt, hogy “Magyarországon az egészségi állátás mindenki számára ingyenes, csak fizetni kell érte" A kórházak ésszerűtlen, és potom pénzért való eladását a Megállapodás, a ,,kórházi struktúra ésszerűsítésének" nevezi.
A sokat hangoztatott ,,választás lehetősége", pedig azt jelenti, hogy nincs szabad választás: (A Megállapodás szerint: ,,A biztosítottak szabadon választhatnak és a törvényben szabályozott módon, válthatnak pénztárt.") Ez viszont azt jelenti, hogy a biztosítottak nem választhatnak szabadon pénztárt.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) szerint, egy közösség egészségi állapota a következő szempontok alapján határozható meg8:
a. A közösség tagjainak általános egészségi állapotának mutatói (általános életkor, krónikus betegségek számaránya, érzelmi állapot, stressz, közérzet, pozitív életszemlélet, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás).
b. A jó egészségben lévők számarányának egyenletes, és igazságos megoszlása a lakosság körében (anyagi viszonyok, kor, lakóhely foglalkozási ágak szerint).
c. Az egészségi rendszer minősége. (Az egészségi rendszer megfelel az emberek elvárásainak. Olyan minőségű ellátásban részesülnek, amelyet joggal elvárnak.)
d. Az egészségügyre szánt források igazságos elosztása. (Senki sem maradhat ki az egészségvédelmi rendszerből, mert nem képes fizetni.)
A fenti szempontok a Világ Egészségügyi Szervezetének nemzetközi tekintélyétől függetlenül is, minden józanul gondolkodó és embertársaival törődő ember számára elfogadhatóak.
A fenti szempontok alapján, Magyarország lakosságának közegészségi állapota kritikusnak mondható. Ma mindez számokkal és tényekkel igazolható valóság.9 (Magyarországon az emberek 30 százaléka lelki sérülés miatt munkaképtelen. Fél évet kell várni egy-egy műtétre tizennégy kórházban. 34 százalékkal több halálos baleset történt, mint tavaly.)
Az egészségügyi reform keretében történt eddigi változtatások és megszorítások, pedig még a tényleges egészségügyi törvény meghozatala előtt olyan zűrzavaros, és közveszélyes állapotot teremtettek országszerte, hogy a magyarországi egészségügyi reformmal kapcsolatos rémtörténetek, és egyéni tragédiák túlszárnyalják Michael Moore filmjének legmegrendítőbb jeleneteit is. Mindez, azonban élőben történik, a tízmillió lakosú Magyarországon.
A magyar egészségügyi átalakítások antidemokratikusan, a felszín alatt lopakodva terjednek. A korházak, és más egészségügyi intézkedések magánkézre juttatása, (,,strukturális átalakítása") félig titokban, fellebbezhetetlen kormányrendeletek alapján, vagy a meglevő előírások kijátszása alapján történt.
Az egészségügyi rendszer minősége szorosan összefügg a magyar nemzet jövőjével is. Érthetetlen és a demokratikus országokban párját ritkítja, hogy ezt az egészségügy rendszer gyökeres megváltoztatásáról szóló határozatot nem előzte meg, egy átfogó és mindenki számára elfogadható országos vita, vagy egy összpárti, vagy pártokon feletti bizottság jelentése, amely az esetleges egészségügyi reform alapját képezte volna. Az átfogó, és az ország minden részébe eljutó, s lakosság minden rétegét meghallgató országos kivizsgáló bizottság rendszerezett munkája, és átfogó jelentése helyett, ezek az életbevágó kérdések, feldarabolva, a napi hírek közé elkeverve, a részletekbe bujtatva vagy téves, illetve félrevezető adatokat tartalmazó értesítések formájában kerül az olvasók elé. A kormány, ezekben a szó szoros értelmében, élet és halál kérdéseiben antidemokratikusan, kormányrendeletek formájában, a fellebbezés, vagy az államelnöki ellenőrzés lehetőségét megkerülve, ,,kiskapukon keresztül" hozza meg határozatait, és kész tények elé állítja az embereket.
Az egészségüggyel kapcsolatos eddigi kormányrendeletek, a köztulajdon egyoldalú kiárusítására, illetve a közvagyon magánkézre juttatására vonatkoznak. (Kórházi struktúraátalakítás néven.) Az egészségügyi reform működését szabályozó alapelveket tartalmazó, gyér politikai dokumentumok pedig azt bizonyítják, hogy a kormánynak nincs világos és összefüggő elképzelése arról, hogy az általa előrelátott egészségügyi rendszer egyáltalán működőképes lesz-e vagy sem. Az Egészségügyi Minisztérium honlapján nem található egy átfogó és érthető leírás, amelynek alapján az emberek maguk elé képzelhetnék az új rendszer működését. E helyett, rágógumi, vagy mosópor reklámokhoz hasonló jelszavakat találunk, amelyek az egészségügyi reformot hivatottak ,,eladni." Maga az ,,egészségügyi reform", például ,,Verseny és szolidaritás" néven szerepel, és annak fő pontjai és kulcsszavai is azonosak az amerikai biztosító társaságok által kiadott belső utasításaival, hogy ,,mikor, és mire mit kell mondani."
A másik koalíciós partner, az SZDSZ honlapján egy kijelentés olvasható, mely szerint: ,,Az SZDSZ csak azzal lép koalícióra, aki elfogadja a radikális reformokkal járó egészségügyi programját." A fenti kijelentést egy felületes, és cinikusnak mondható rövid fogalmazás követi, amely azzal igyekszik megnyerni a látogatókat, hogy az új egészségügyi rendszerben többet keresnek majd az orvosok, és olcsóbbak lesznek a fogamzásgátló szerek.10
Az Amerikai Egyesült Államokban ma azok, akik fizetik a munkaadó hozzájárulása általi alapfokú egészségbiztosítást - a 2006-os adatok szerint évente kb. 4,242 dollár egyénenként, illetve 11,480 dollár családonként.11 Az előre nem látható, és a külön költségek miatt,azonban ezt a drágán megfizetett egésszségbiztosítást nagyon sok esetben képtelenek, vagy nem merik igénybe venni. Ez a tény biztos jele annak, hogy a magánbiztosítók megjelenése az egészségügyben a betegbiztosítás nélküliek megjelenéséhez, és azok számának folytonos növekedéséhez vezet. A vizitdíj miatt Magyarorrság egyes vidékein máris kevesebben mennek orvoshoz12 ami lényegében az anyagi alapon való megkülönböztetést jelenti. Az időben való gyógykezelés hiányáról, és a megelőző eljárásokról ne is beszéljünk.
Különös, hogy az SZDSZ, amely más esetekben olyan érzékeny, amikor az állampolgárok bizonyos csoportjainak emberi jogai sérülnek, most nem emeli fel szavát a magyar állampolgárok súlyos megkülönböztetése ellen.
A Megállapodás az úgynevezett ,,vegyes" egészségi modellt igyekszik népszerűsíteni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerének minőségét nem az elfogadott egészségügyi modell jellege határozza meg, hanem az, hogy a több biztosítós modellek esetében az egyes országok vezetői milyen megállapodásra képesek a magánbiztosítókkal és a gyógyszergyárakkal. Tehát az egészségügyi rendszer minőségét az ország vezetőinek a népük iránti törődése határozza meg. Franciaországban is az úgynevezett ,,vegyes" egészségügyi rendszer van érvényben, és a francia egészségügy ma az első helyen van a világon. Miért? Mert a francia elit azonosul a saját népével. A franciák szerint ez a néppel való azonosulás a választópolgároktól való félelem következménye, ami még jobb hír a demokrácia számára.
Michael Moore filmjének egyik, Angliában történő jelenetében az orvosi rendelő előszobájában egy tábla olvasható: Cashier - pénztár. Vizitdíj? A beteg az orvosi vizsgálat befejeztével odamegy a pénztárhoz, és ott kifizetik neki az útiköltséget. A barátom viszont ezt írja Magyarországról: ,,Ma voltam a fogorvosnál, foggyökérkezelés miatt. Későn mentem, és már elfogyott az érzéstelenítő injekció, és az orvos táskájában sem volt már. Így érzéstelenítés nélkül szenvedtem végig az egészet, de nem volt választásom, mert egy hete gyötört a fájdalom." Újsághír: Magyarországon a portás döntötte el, hogy a beteg állapota sürgős vagy sem. Sürgős volt, és a beteg belehalt.13 Azóta javult a helyzet. Jelenleg ezt a feladatot, a portás helyett, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok látják el. A magyarországi egészségügyi reformmal kapcsolatos napi rémtörténetek is azt bizonyítják, hogy nem véletlenszerű egyes esetekről van szó, hanem azt, hogy a magyarok ma ismét egy téves, és embertelen ideológia megvalósítási kísérletének szenvedő alanyai.
Összegezés
A magyarországi egészségügy reform jellegzetességei
1. Antidemokratikus, mert az egészségügyi reform mibenlétéről nem az egész társadalom döntött. A kormány egyoldalú határozata politikai és embertelen, mert a magyar társadalom élet és halál kérdéseiben a nemzetközi nagytőke képviselőinek érdekeit szolgálja.
2. Nemzetellenes, mert a magyar társadalom általános egészségi állapotának a további romlásához vezet.
3. Kizsákmányoló jellegű és igazságtalan, mert a hazai állampolgárok által befizetett járulékok a nemzetközi biztosító vállalatok jövedelmét növelik.
4. Drágább, mert az egybiztosítós rendszer, illetve az állam olcsóbban beszerezheti az orvosságokat, és az egészségügyi felszerelést, tekintettel arra, hogy nagy tételekben vásárol. A magánbefektetők egy meghatározott nagyságú nyereségre számítanak, amely az egészségi rendszer minőségének kárára valósulhat meg.
5. Bonyolult és zavartkeltő, s számos olyan önellentmondást, tisztázatlan elvet, kivételt, és buktatót tartalmaz, amely kétségessé teszi annak a valóságban való működőképességét.
A társadalom minőségét az határozza meg, hogy az miként gondoskodik a rászorulókról, és elesettektől. A magyarok esetében ez azt is jelenti, hogy most már nemcsak az kérdés, hogy hányan leszünk, hanem azt is, hogy milyenek leszünk. Valóban ezt akarjuk? Ebben hiszünk? Ezt tartjuk jónak? Az egészségügy közügy, amely egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi döntést követel, nem pedig az emberek szerencsétlenségéből, és sorscsapásaiból hasznot húzó államilag garantált üzleti vállalkozás. A birodalmi politikát kiszolgáló helyi kliens elit most sem a nép nevében beszél, hanem helyette. Ismét, illetve továbbra is egy sicko ideológia nevében döntenek rólunk - nélkülünk. Meddig?
Barikad.hu
Lábjegyzetek és források:
1. Mark T. Harris: Bush Makes Clear Why a Health Care Revolt is Needed, Znet,
2. Terry J. Allen: ,,Sicko", Health Care, and the Other Side of Hitler, Znet
http://www.zmag.org/content/showarticle.cfm?SectionID=108&ItemID=13265
3. Ibid.
4. Az új USA-nagykövet Magyarországról
5. Ibid
6. Gabriel Matthew Schivone: An Interview with Noam Chomsky - On Responsibility, War Guilt and Intellectuals, Counterpunch,
7. Magyarország Egészségügyi Minisztáriuma: A 2007. július 1-jén aláírt koalíciós megállapodás egészségügyi fejezete
8. Roy Romanow: Access to Care, Access to Justice, from University of Toronto Bulletin, Sep 26/05
9. Magyarországon az emberek 30 százaléka lelki sérülés miatt munkaképtelen,
34 százalékkal több halálos baleset történt, mint tavaly.
10. SZDSZ Egészségügyi Reform
11. Terry J. Allen: ,,Sicko", Health Care, and the Other Side of Hitler, Znet
http://www.zmag.org/content/showarticle.cfm?SectionID=108&ItemID=13265
12. Vizitdíj: Csongrádban ötödével kevesebben mennek orvoshoz
13. Alig lélegzett - a portás minősítette járóbetegnek
Források:
"SiCKO" Factual Backup - Michael Moore filmének ténybeli adatai (angolul)
Michael Hudson: Super Imperialism The origins and Fundamentals of U.S. World Dominance, Pluto Press 2003, ISBN 0 74531989 0
Overview of the U.S. Health Care System Written by Kao-Ping Chua AMSA Jack Rutledge Fellow 2005-2006
Building on Values - Final Report on the Future of Healthcare in Canada
Kapcsolódó anyag:
A magyar beteg
A szociális törvény módosítása, HírTV
Döbbenetes feltételek
Szinte semmi kockázatot nem vállalnának a magánbiztosítók
http://www.mno.hu/portal/523131#
http://www.huncor.com/sicko/sicko41.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: kiegyensúlyozott, rémtörténeteknek, franciaországban, meghatározásához, jellegzetességei, ésszerűsítésének, gyermekbiztosító, foggyökérkezelés, antidemokratikus, működőképességét, belemagyarázható, magánbefektetők, magánbiztosítók, közmegegyezésen, gyógyszergyárak, visszaélésekkel, magyarországról, kiegyensúlyozni, önellentmondást, betegbiztosítás, lemaradottságot, sorscsapásaiból, megszorításokat, legmegrendítőbb, megállapítására, neoliberalizmus, egészségvédelmi, magyarországon, magánbiztosító, intézkedésekre, republikánusok, világszervezet, legkülönbözőbb, nagyvállalatok, befektetésének, egészségüggyel, első huszonnégy, héten belül, rémtörténeteknek alapján, film előzetes, amerikai egészségügyi, legkülönbözőbb kifogásokra, rendszer véletlen, nyereségre alapuló, film tehát, biztosító társaságok, rendszer lényege, magánbiztosító ipar, emberek szerencsétlensége, nyereség forrása, jelenlegi amerikai, egybiztosítós modell, Kaslik Péter, Michael Moore, Amerikai Egyesült Államok, Amerikai Egyesült Államokban, Állami Gyermekbiztosító Program, State Children, Health Insurance Program, Egészségügyi Világszervezet, World Health Organization, Szaúdi Arábia, Dominikai Köztársaság, SICKO II, Nancy Brinker, Nemzetközi Valutalap, Walt Whitman Rostow, Economic Growth, Non-Communist Manifesto”, Milton Friedman, Magyar Nemzet, Csak Magyarország, Orbán Viktor, SICKO HUNGARICO, Világ Egészségügyi Szervezetének, Egészségügyi Minisztérium, Mark, Bush Makes Clear Why, Health Care Revolt, Terry, Health Care, Other Side, USA-nagykövet Magyarországról, Matthew Schivone, Noam Chomsky, Magyarország Egészségügyi Minisztáriuma, Toronto Bulletin, Egészségügyi Reform, Factual Backup, Michael Hudson, Super Imperialism The, World Dominance, Pluto Press, Health Care System, Kao-Ping Chua AMSA Jack Rutledge Fellow, Final Report,
|
|
|
|
|
|
| első huszonnégy, héten belül, rémtörténeteknek alapján, film előzetes, amerikai egészségügyi, legkülönbözőbb kifogásokra, rendszer véletlen, nyereségre alapuló, film tehát, biztosító társaságok, rendszer lényege, magánbiztosító ipar, emberek szerencsétlensége, nyereség forrása, jelenlegi amerikai, egybiztosítós modell, nyereségelvű biztosító, bajok okozói, állami biztosításra, demokraták megszavazták, szenátus határozatát, magánbiztosítók számára, megelőző jellegű, általános egészségi, orvosok kiképzése, orvosokat részesíti, megelőző intézkedésekre, általános életmód, gyógyszergyárak nyeresége, kórházak nyeresége, 2004-es adatok, amerikai kórházak, negyven legnagyobb, egészségügyi kellékekért, többi kórházak, nagyvállalatok érdekeit, hatalmas nyereséggel, filmmel kapcsolatban, igazság azonban, középen található, kórházak hatalmas, filmben látható, hatalmas nyereségeket, filmben szereplő, egyik kezén, másikért pedig, fenti személy, tizenkétezer dolláros, anyát tizennyolc, gyermek megszűnt, másik részlete, biztonsági videó, egyes kórházak, fizetőképtelen betegeket, betegekről előzőleg, csuklójukra erősített, film kíméletlenül, dokumentumfilm műfajában, olyan vizuális, nagyobb egységgel, alapvető igazságot, közösségi problémák, betegbiztosító társaságok, olyan meggyőző, amerikai kongresszusban, egészségipar roppant, emberek iránti, saját gondjuk, kliens elit, magyarországi egészségügy, jelenlegi magyar, mindenkori birodalom, saját érdekeinek, birodalom mond, birodalmi politika, magyar egészségügyi, megszállt országba, diplomata tényleges, egészségügyi reformok, gazdaságpolitikai ideológiának, birodalmi nyomásra, ügyeletes nagyhatalom, jelenlegi neoliberális, ország valami, lemaradottságot eredetileg, neoliberális ideológia, nem-kommunista kiáltvány”, fejlődési fokon, illető ország, egyenes folytatása, bebizonyosodottan bukott, nevében igyekszik, magyar egészségügyet, nemzetközi nagyvállalatok, gyarmatosítás története, domináns nagyhatalmak, középkortól napjainkig, jelenlegi hatalmi, előző nagyhatalmat, győztes hatalommal, hatalomhoz való, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2637
- e Hét: 16867
- e Hónap: 27978
- e Év: 181474
|
|
|
Offline
